Úrvacsorás istentisztelettel és közös zsinati üléssel ünnepelte a reformáció ötszázadik évfordulóját a Magyarországi Református Egyház (MRE) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Zsinata október 13-án Budapesten.
„Jó lenne, ha úgy tudnánk ma délután elbúcsúzni, hogy nem ötszáz év múlva találkozunk újra." Hálaadó istentiszetelettel, úrvacsorai közösséggel és közös zsinati üléssel emlékezik a reformáció 500. jubileumán a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház. Az október 13-i ünnepségek előtt a két egyház vezetői tartottak sajtótájékoztatót.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének áhítatával vette kezdetét a Magyarországi Református Egyház Zsinatának őszi ülésszaka. Az erdélyi püspök az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 11. részének 26-30. versei alapján hirdette az igét.
A Rimaszombatban tanácskozó testület kilencedik ülésszakának november 4-i negyedik ülésén többek között elfogadták az egyház gazdálkodásáról szóló törvényt, a Második Helvét Hitvallás új fordítását, valamint bemutatták a „Reformáció 500" elnevezésű programtervezetet.
Május 27-én Rimaszombatban tartotta meg IX. ülésszakának 3. ülését a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata.
November 5-én és 6-án tartották a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata IX. ciklusának 2. ülését, melynek nyitó istentiszteletén lelkészszentelésre is sor került.
– Zsinatunknak impulzusokat kell adnia, hogy ki-ki mélyebben és alaposabban ismerkedjen meg a református hitelvekkel – hangsúlyozza Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának február 25-én megválasztott új lelkészi elnökével beszélgettünk a magyar reformátusság és a Zsinat előtt álló feladatokról.
2015. február 25-én tartotta alakuló ülését a Magyarországi Református Egyház XIV. Zsinata. Az első tanácskozáson megválasztották a testület vezetőit: a következő hat éves ciklusban Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a Zsinat lelkészi elnöke, Huszár Pál dunántúli főgondnok pedig a Zsinat világi elnöke lesz. A Zsinat lelkészi alelnöke Fekete Károly tiszántúli püspök, világi alelnöke Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lett.
Jövő szerdán, február 25-én tartja alakuló ülését a Magyarországi Református Egyház Zsinata a XIV. zsinati ciklusban. Az első tanácskozáson a budapesti Abonyi utcai zsinati székházban a testület vezetőit választják meg. A Zsinatnak tizennyolc év után biztosan új lelkészi elnöke lesz, Bölcskei Gusztáv a maximális három püspöki ciklusa után befejezte munkáját az MRE élén.
November 12-13-án tartja utolsó ülését a Magyarországi Református Egyház Zsinata a tizenharmadik zsinati ciklusban. Az MRE legfőbb döntéshozó és intézkedő testülete jelenlegi összetételében befejezi munkáját és ezzel véget ér Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnökének tizennyolc éves egyházkormányzói időszaka is.
A 2014. november 12-13-i zsinati ülésen külföldi vendégek is részt vesznek, akik európai, ázsiai és afrikai testvéregyházakat képviselnek.
A tavalyi zárszámadásokat elfogadták, az idei költségvetéseket pedig módosították mind az egyház, mind az egyházi intézmények esetében a Zsinati Tanács idei második ülésén, a budapesti Abonyi utcai zsinati székházban. A tanácskozás másik meghatározó témája a lelkészi nyugdíjellátás volt, több szempontból is.
A most zajlott zsinati ülésszakon elhangzott a Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB) időszaki beszámolója. Ebből kiderült, a múltfeltárást, a szocialista államrend egyházzal kapcsolatos állambiztonsági tevékenységének a bemutatását célzó kutatások alapja megteremtődött azzal, hogy a hozzáférhető adatok összegyűltek a Zsinati Levéltárban.
A Zsinat áprilisi ülésszakán több ponton is változtatott az MRE Lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló többször módosított 2002. évi II. törvényen, röviden a nyugdíjtörvényen. Így változik az éves nyugdíjemelés szabályozása, illetve megszűnik az a passzus, amely a kötelező nyugdíjkorhatár után lehetővé tette a szolgálat meghosszabbítását.
Bemutatták a Biblia új fordítását, munkálták az egyházi jogszabályokat, és hangsúlyos szerepet kapott a jövőképalkotás, valamint a múltfeltárás ügye – összefoglalónk a XIII. zsinati ciklus 14. ülésszakának 2014. április 23-24-i eseményeiről.
„Nincs semmi új a nap alatt” – utalt elnöki megnyitója kezdetén Bölcskei Gusztáv a Prédikátor könyvére a XIII. zsinati ciklus tizennegyedik ülésszakának első napján. A püspök az Egyetemes Konvent száz évvel ezelőtti jegyzőkönyvének tematikáját felidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházat akkoriban is a maihoz hasonló kérdések foglalkoztatták: Kálvin műveinek fordítása és kiadása, a diaszpóra gyülekezeteinek támogatása, a Gustav Adolf Werk (GAW) német protestáns segélyszervezet segítségnyújtása, a lelkészi nyugdíjintézet és az egyház életét segítő alapítványok ügyei. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a múlt és a jövő jegyében telik a testület mostani ülése is, amikor az előbbi „áldott és nem áldott örökségeivel”, valamint az egyházat körülvevő helyzettel és az egyházi jövőképpel foglalkozik.
Idén ünnepeljük a Leuenbergi Konkordia 40 éves évfordulóját. Ennek kapcsán a Magyarországi Református Egyház Zsinata április 24-i ülésén úgy döntött, hogy felülvizsgálja egyházi törvényeit abból a szempontból, mennyire teljesítik ki azok a Leuenbergi egyezmény szellemét. A felülvizsgálat megtörtént, a téma visszakerül a Zsinati testület elé.
A Generális Konvent szeptemberi ülésének, valamint a Zsinat novemberi ülésszakának az előkészítése is szerepelt a testület őszi első tanácskozásának napirendjén.
A múlt heti zsinati ülésről született sajtótudósítások, különösen azok címével kapcsolatban vizsgálatot kérve a média- és hírközlési biztoshoz fordult a Magyarországi Református Egyház (MRE) Elnöksége.
Volt, ahol megtiltották az állami iskolaigazgatók, hogy a lelkipásztor jelen legyen az elsősök beiratkozásán – tájékoztatta a képviselőket április 24-én a zsinati ülést megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a hit- és erkölcstan tárgy bevezetése „felemásra sikerült", hisz az intézményvezetők számos helyen önkényesen értelmezték a jogszabályokat. A tiszántúli püspök kitért a márciusban nyilvánosságra került 2011-es népszámlálási adatok értékelésére is.