Szerbiában körülbelül 300 000 magyar él, akiknek úgy is segítséget jelent a Minority SafePack eddigi sikere, hogy országuk még nem az Európai Unió tagállama. A magyar kisebbségekről szóló sorozatunk utolsó részében a Vajdaságban élők ellentmondásos helyzetéről beszélgettünk Móricz Árpád bácskossuthfalvi református lelkipásztorral.
Felvidéken már hatvanezer ember – ötször többen, mint a Szlovákiából szükséges – írta alá a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést. György András somorjai református lelkész azt mondja, a közhangulat szkeptikus e témában, de a belpolitikai válság miatt adtak egy esélyt a kezdeményezésnek. Az Európai Parlamenttől azt kérik, ha majd írják a törvényt, teremtsenek olyan jogi környezetet az Európai Unióban, amely nemcsak a túlélést engedi, hanem fejlődésre és gyarapodásra is lehetőséget ad.
Még 18 napig írható alá a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy az Európai Bizottság konkrét jogi szabályozást fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. A csatlakozásra buzdítva utánajártunk, miről szól, miért fontos és hogyan érint bennünket a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés.
Az erdélyi magyarokat sújtó jogbizonytalanság megszűnését várja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéstől Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az Európai Unió polgáraitól egymillió aláírásnak kell összegyűlnie április 3-ig ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a nemzeti kisebbségek ügyével.
Nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority Safe Pack. A Magyarországi Református Egyház elnöksége arra buzdít: csatlakozzunk az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.