Másodfokú határozat született a Hegedűs Loránt lelkipásztor ellen a 2013. november 3-i Szabadság téri Horthy-szobor avatás és az azt megelőző istentisztelet kapcsán indult fegyelmi eljárásban. A lelkészt nem marasztalták el és nem is mentették fel: súlyos eljárásjogi szabálysértés miatt új eljárást kell kezdeni első fokon, egy kijelölendő egyházmegyei bíróságon.
Ifj. Hegedűs Loránt részt vett az ellene a 2013. november 3-i Budapest-Szabadság téri Horthy-szobor avatás kapcsán indult fegyelmi eljárás határozathirdetésén, majd a Kálvin téren értékelte a történteket.
Március 7-én hirdet ítéletet az egyházmegyei bíróság az ifj. Hegedűs Loránt elleni fegyelmi eljárásban. Rövidhír.
Az alábbiakban teljes hosszában, csorbítatlanul és kommentár nélkül közöljük Hegedűs Lorántnak, a Budapest Szabadság téri Református Egyházközség lelkipásztorának az ellene folyó fegyelmi eljárásban a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága előtt 2014. január 30-án a nyílt tárgyaláson előadott védekezését. A közlés alapja a lelkipásztor által részünkre megküldött eredeti Word dokumentum.
Megtartotta első ülését az ifj. Hegedűs Loránt elleni fegyelmi eljárást lefolytató egyházmegyei bíróság. A jogtanácsosi indítvány és a védőbeszéd meghallgatása után február 20-ára jelölték ki a következő tárgyalást.
Miután egy bíró visszavonta korábban tett elfogultsági nyilatkozatát, fel tud állni a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága, hogy soron kívül megtárgyalja a Szabadság téri szoboravatás kapcsán Hegedűs Loránt lelkipásztor elleni indult eljárást.
Nem maradhatott el a tárgyalt ügyek sorából a Zsinat idei második ülésszakán a november 3-án a Budapest-Szabadság téri gyülekezet Hazatérés Templomában zajlott Horthy Miklós-szobor avatás, annak egyházi, világi megítélése és az ügyből eredő teendők sora. A Zsinat betegség miatt akadályozott lelkészi elnöke levelében a Zsinat Elnöksége nevében arra kérte a dunamelléki egyházkerületet, hogy a következő zsinati ülésen számoljon be a Hegedűs Loránt ellen indított eljárásról, remélhetőleg az ügy elrendezéséről.
Az egyház, a református egyház küldetése nem a napi és pártpolitikáról szól. Még akkor sem, ha az egyház, ahogyan egykor Jézus Krisztus is, korának világában élve így vagy úgy érintkezett s érintkezik a politikával és a kor nagy közösségi vitáival.
„Kérem az esperes urat, vizsgálja meg, hogy az esemény jellege nem sértette-e meg az MRE Zsinata Zs-41/1998-as határozatát" – áll abban a beadványban, amelyet a 2013. november 3-án a Budapest-Szabadság téri gyülekezetben történt Horthy-szobor avatás kapcsán juttattunk el a Budapest-Északi egyházmegye esperesének.
A Magyarországi Református Egyház (MRE), ahogy azt eddig is tette, elítéli az antiszemitizmust, a közösségek közötti gyűlöletkeltést és az egyház, egyházi épületek és egyházi alkalmak pártpolitikai célokra való felhasználását – közölte Tarr Zoltán, az MRE zsinati tanácsosa kedden.
"Tisztelettel kérjük az Elnökséget az ügynek a Magyarországi Református Egyház egészére vonatkozó, elvi és gyakorlati, mihamarabbi és megnyugtató megoldására" – írja az a vasárnapi, Budapest Szabadság téri szoborállítás kapcsán született felhívás, amelyhez a peticiok.com oldalon csatlakozhatnak református lelkipásztorok.
A 2013. november 3-án vasárnap délelőtt a Szabadság téri református templomban történtek kapcsán.
Vasárnap délelőtt istentisztelettel egybekötve avatták fel a budapesti Szabadság téren, a Hazatérés temploma előterében Horthy Miklós mellszobrát. A szoboravatás azonban a Jobbik rendezvénye volt, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az egyházközség megsértette azt az 1998-as zsinati határozatot, amelynek értelmében református templomban nem tartható olyan rendezvény, amely „párt, politikai mozgalom vagy az egyház hitvallásával és tanításával össze nem egyeztethető alapszabályú társadalmi szervezet céljait szolgálja".
A szombati, debreceni táblaavatás után érdemes értő, körültekintő és megértő módon kiszálazni a bonyolult történet sokszor szándékosan összekuszált szálait. Az alábbi gondolatmenettel ehhez adunk támpontokat. Vélemény.