Hollandia budapesti nagykövetsége a soros EU-elnökség kísérőprogramjaként február 12-én a Millenárison, az Európa Pontban vetítette Roel Reiné rendező Michiel de Ruyter admirálisról szóló filmjét. Ki is volt ő és miért fontos nekünk, magyaroknak? Mint az a 2015-ös nagyjátékfilmből kiderült, ő volt az, akit tizenegy éves kisfiúként kiküldtek a tengerre, mert a vlissingeni templomtoronyból túl sokat nézte a végtelen vizet. Ő volt az, aki egy kalóztámadás során vajjal kente fel hajója fedélzetét, hogy harcképtelenné tegye ellenfeleit. És ő volt az, aki 1676. február 11-én Nápoly partjainál kiszabadította azt a majd harminc magyar protestáns prédikátort, akiket hitük miatt az ellenreformáció idején gályarabságra ítéltek. Az esti filmvetítés legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a címszereplő leszármazottja, Frits de Ruyter és Szodói Balogh András kiszabadított gályarab leszármazottja, Réthy Ágnes találkoztak egymással.
337 éve történt, hogy Michiel de Ruyter admirálisnak sikerült kiszabadítania a magyar protestáns prédikátorokat rabságukból.
Magyarföldön, a gályarabokra emlékezve Debrecenben a Nagytemplom mögötti téren 1895-ben szpembter 21-én emeltek elsőként köztéri emlékművet.
Hetvenhat éve, 1936. május 6-án a központi Kálvin-ünnepség keretében avatták fel a zsinati székházban a gályarabok emléktábláját.
405 éve, 1607. március 24-én, Vlissingenben született a magyar protestáns gályarabokat kiszabadító hős admirális. A reformátusok évszázadok óta tisztelettel emlékeznek a holland tengerészre.