A négy evangélium különféleképp írja le a Húsvét eseményeit, a különbözőségekből mégis egységes történet rajzolódik ki. A budapesti teológia nyugalmazott professzora, Bolyki János a Református félóra adásában hasonlította össze a passiótörténet leírásait.
A kora reggeli órákban érkezünk a parókia elé, a lelkésznő a házból éppen az udvarra lép, és egy jól meglendített mozdulattal a fűre önt egy vödör vizet. Mikor megfordul, megismerve minket egy rövid „áldás, békesség” után vidáman azt kérdezi, van-e kedvünk megetetni a birkákat.
A zsidó kultúrától való elszakadás, a naptárak eltérősége és az ünnep lényegének meghatározása is okozta, hogy felekezetek eltérő időpontban ünneplik a húsvétot.
Húsvét előestéjén engedjük közel – evangéliumot szomjazó lelkünkhöz – a Krisztus után üresen maradt sziklasír mellett megjelent angyal üzenetét: „Mit keresitek a holtak között az élőt?” (Lukács 24,5)
"A földi létben itthon vagyunk a testben és távol az Úrtól, a mennyei létben otthon vagyunk az Úrnál, és távol a testtől" – írja húsvéti pásztorlevelében a püspök.
"El lehet-e érni a békességet ilyen körülmények között? Igen, el, ha emlékszünk arra, hogy az emberek közötti béke kezdete a szívünkben levő belső béke. Krisztushoz fordulva és rá bízva életünket valóban békéltetőkké válunk" – írja a kárpátaljai főjegyző.
„Élő teológia" rovatunkban a feltámadásról olvashatnak gondolatokat. A lap hasábjain szokásainkhoz híven hírt adunk a négy egyházmegyében az elmúlt szám óta történt gyülekezeti eseményekről.
Az őskeresztyénség idejéből fennmaradt, ujjongó örömöt sugárzó köszöntés sokatmondó; a hívő emberek ugyanis annyira örvendtek Jézus feltámadásának, hogy így köszöntötték egymást: „Az Úr feltámadt!” A válasz ez volt rá: „Az Úr valóban feltámadt! Halleluja!”
A szent három nap előtti éjszaka. Sok titokkal telített este ez. Szeles, hűvös lett az idő, de egy erdei madár alig hagy valamicskét elmélkedni és írni. Nem túl szép a hangja, mintha berregne... éspedig negyed percenként.
„Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol az előbb Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. Azok így szóltak hozzá:»Asszony, miért sírsz?« Ő ezt felelte nekik:»Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették.« Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus így szólt hozzá:»Asszony, miért sírsz? Kit keresel?«” (Jn 20,11–15)
„Isten szereti a történeteket, ezért teremtett embereket” – mondotta Farkas József néhai lelkipásztorom. A Biblia is tele van történetekkel, akárcsak az életünk. Ezek a történetek az életről „mesélnek”, rólunk emberekről, és Arról, aki mindezt megálmodta.
Feltámadás...többször került már szóba baráti beszélgetések alkalmával. "Te ezt tényleg elhiszed?"- kérdezik tőlem ilyenkor hitetlenkedve. "Jézust keresztre feszítették, meghalt, aztán feltámadt? Ugyan már!"- legyintenek és sajnálattal tekintenek rám, a hiszékenyre. Pedig nem érzem magam félrevezetettnek, becsapottnak. Hiszem és vallom, hogy Jézus Krisztus magára vállalta bűneinket és ezzel az áldozatával megmentett. Velem együtt sok millió keresztyén ünnepel most szerte a világban, és ünnepel Köntös László, Csányi Erzsébet, Ábrám Tibor, és Kató Béla. Ők is elhiszik!
Ünnepi ruha, harangzúgás, fonott kalács és hímes tojás… Találkozások, szent misztérium, úrvacsora...Peterdi Dániel, Géresi Róbert, Derencsényi István és Héder János emlékeznek vissza húsvéti ünnepeikre.
Húsvét ünnepe alkalmából a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban, Debrecenben, illetve Győrött tartanak ünnepi misét, istentiszteletet.
Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt.
(Lk 23,26-27)
A húsvéti ünnepek alkalmával ismét kezükbe vehetik az olvasók a Dunántúli Református Lapot. A gyülekezeti beszámolók mellett olvashatunk a REND-ről, interjú készült Kovács Ákossal, és a publicisztika, igetanulmány, könyvajánló, egyháztörténeti visszatekintés megtalálhatók az Egyházkerület friss hírei is.
Amikor a címet újraolvastam, az jutott eszembe, hogy biztos lesz olyan, aki arra gondol majd, hogy valamilyen diakóniai témáról, aspektusról fogok beszélni. Azonban csak egy bizonyos értelemben van igaza. Egyén és társadalom ünnepéről szeretnék beszélni: a társadalmi és az egyéni húsvétról.
Üveggyöngyökből áll össze az az imakarkötő, amit napi csendességeihez Susanne Ziegler svájci református lelkésznő is használ.
A német békemozgalom hagyományosan hatvan városban tervez békemeneteket – közli a frankfurti információs központ, ami a 2010-es húsvéti békemeneteket szervezi.
Húsvéti akkordok az Ige nyomán: „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, a halálban van.” (1Ján 3,14)