A Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye évek óta pünkösdhétfőn tartja kórustalálkozóját. Ilyenkor egyházmegye egyik gyülekezete látja vendégül körzete református kórusait.
Három új tiszteletbeli tagot választott az Erkel Ferenc Társaság: Ókovács Szilveszter, Berkesi Sándor és Ittzés Mihály a magyar zenei közéletért tett sokrétű és kimagasló tevékenysége elismeréseként vehette át az erről szóló díszoklevelet az Erkel Színházban május 8-án este.
A Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye szervezésében április 23-án tizenegy kórus találkozott Tornyospálcán, hogy egyéni és közös szolgálatukkal dicsőítsék teremtő és megtartó Istenünket – számolt be Boros Erika kántor, karvezető az egyházmegyei kórustalálkozóról.
Megújulhat-e istentiszteletünk és éneklésünk? – Bódiss Tamás írása az egyházi ének és zene vasárnapjára.
A Debreceni Egyetem temploma március 18-án és 19-én megtelt zenével. Itt rendezte meg a Tiszántúli Református Egyházkerület a Hétvége az egyházi zenélésünk megújulásáért elnevezésű konferenciát, amelyre közel kétszázan látogattak el az egyházkerületből és a határon túlról is. A kétnapos rendezvényen számos aktuális és fontos kérdés felmerült, emellett hasznos gyakorlati útmutatót kaptak a résztvevők, amelyeket a mindennapjaikban tudnak alkalmazni a szolgálataik során.
Imádságos könyvként is olvashatjuk azt a különleges kötetet, melyet 2016. március 30-án mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A Régi Magyar Költők Tára (RMKT) XVII. kötetében 255 darab, 1601–1700 között megjelent evangélikus és református gyülekezeti énekeket gyűjtöttek össze, melyek közül sokat még ma is éneklünk.
Bach Karácsonyi oratóriumának részletével idézzük fel a napkeleti bölcsek történetét.
Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) által kiírt, A reformáció 500. évfordulójára készülve című pályázaton az ismert dallamra való énekszövegírás kategóriájában magyar nevezőé lett az első díj. Miklya Zsolt 2001-től rendszeresen publikál többek között a Holmi, Bárka, Jelenkor, Alföld, Élet és Irodalom, Magyar Napló, Parnasszus, Kortárs, Mozgó Világ, Kalligram és Tiszatáj irodalmi lapokban. A költővel a pályázatra beadott művéről, valamint költészetéről beszélgetett az evangelikus.hu.
Végre napirendre került a sokak által régóta áhított mindennapos iskolai éneklés ügye. Az illetékes minisztérium néhány hete szaktekintélyekből álló bizottságot hozott létre azért, hogy ismét méltó helyükre kerülhessenek az iskolai kórusok és az ének-zene tantárgy oktatási rendszerünkben. A kérdés kapcsán a világszerte ismert és elismert Kodály-módszer hazai helyzetéről is sok szó esik mostanában. De vajon mi, reformátusok tudjuk-e, hogy a nagy zeneszerzőről elnevezett zenepedagógiai metódust valójában egyik tanítványa, egy református atyánkfia, Ádám Jenő zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő és zenepedagógus dolgozta ki? Szülőhelyén, Szigetszentmiklóson október 9-én köztéri szobrot avattak emlékére.
Liszt az eredetileg zenekarra készült kompozíciót Dániel fia emlékére írta, aki 1860-ban huszonkét évesen hunyt el. Méhes Balázs gondolatai Liszt Ferenc Gyászódájáról.
A kelet-szibériai orosz hadifogolytáborokban sínylődő református és evangélikus honvédek protestáns gyülekezetet alapítottak az első világháború idején. A szolgálatot olyanok vállalták, akik itthon már részt vettek a gyülekezeti, felekezeti iskolai, evangéliumi egyesületi életben. Voltak közöttük tanítók, tanárok és más értelmiségiek is. Egyikük a kedvezőtlen feltételek ellenére még összecsukható harmóniumot is épített, hogy kántorként kísérhesse a hadifogoly-gyülekezet énekét. Berecz Ottó nyomában fia, Berecz Csaba kalauzolt minket.
Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) a reformáció évfordulójához kapcsolódó kiírása a második körbe érkezett.
A Református énekek XIV. koncertjén Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke vette át a Református vigasztaló énekek I. – „Tudom, az én Megváltóm él" CD aranylemez plakettjét.
Tizennegyedszer zengett református énekektől a budapesti Művészetek Palotája június 27-én. A háromszázhetven fős Kárpát-medencei egyesített kórust idén tizennyolc énekkar tagjai alkották.
A nyári tanfolyami református kántorképzés ötvenéves jubileumát ünnepelték május 31-én Fóton, a hálaadó istentiszteleten a kilencvenéves Kalocsay Ferenc karnagyot is köszöntötték.
Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) a reformáció 500. évfordulója alkalmából két kategóriában is pályázatot hirdet énekszövegek írására, amelyekre március 31-ig ismert egyházi énekek dallamára, vagy egy később megírandó dallamra írt új szövegekkel lehet pályázni.
Többszázan vártuk nagy izgalommal a Kollégium udvarán, hogy elénekelhessük Berkesi Sándor születésnapján a „Megáldjon téged"-et..., majd utána – immár a Díszteremben – keze intésére szólalt meg többek között Kodály monumentális zsoltárfeldolgozása arról, aki a „Kősziklát tóvízzé teszi". Csaknem a jerikói falrengető eseményt éltük át, midőn régi és mai Kántus-tagok, barátok, tisztelők teológiai tanárokkal, lelkipásztorokkal, püspökökkel együtt harsogták a 114. zsoltárt: „A tenger ezt látván hátra álla."
A liturgikus zene szerepéről, a kántor funkciójáról és a kibontakozóban lévő egyházzenei törvényről is szó volt „A zene templomától a templom zenéjéig" elnevezésű szakmai napon Miskolcon, a Deszkatemplomban, március 21-én és 22-én. A programot a Magyar Egyházzenei Társaság (MET) szervezte.
Egy nappal a nemzeti ünnep előtt, március 14-én ismét egyházzenei konferenciát tartottak Nagykőrösön, ahol a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Doktorok Kollégiuma szervezésében a kántori szolgálat helyzetét tekintették át.
Tájékoztatás református intézmények, kórusok, karnagyok, iskolák és gyülekezetek részére.