Isten áldását kérhették házasságukra azok a párok, akik elmentek a Deák téri evangélikus templomba – ezzel zárult ugyanis az idei Házasság Hete rendezvénysorozat. A "hét házaspárja" Süveges Gergő és neje, Rudan Margit is az oltár elé álltak. Magyarországon harmadik alkalommal rendezték meg a Házasság Hetét.
Sokan úgy gondolják, Isten messze van a fiatalok gondolkodásától. Sokan úgy gondolják, Kálvin pedig már végképp távol áll az ifjúság gondolkodásától. Íme egy nap, amely áthidalta a távolságokat.
Amikor annyi sötétség van körülöttünk s bennünk, olyan jó olvasni Isten meggyújtott lámpásairól (Mt 8,16), köztük Joó Sándorról, aki egy évszázada – 1910-ben – született Kecskeméten, jómódú, tekintélyes református családban. Szülei eredetileg jogászi pályára szánták, de ő, akire erősen hatott szülővárosa pezsgő egyházi élete, kitartott a lelkészi hivatás mellett, így az otthoni gimnáziumban szerzett jeles érettségi után elvégezte a Budapesti Református Teológiai Akadémiát. Az ottani kegyességi és teológiai irányzatoktól sokat tanult, de egyedül Krisztusnak kötelezte el magát a magyar református egyház szolgálatában. Hallgassa meg honlapunkon Joó Sándor egyik 1967-es igehirdetésének felvételét!
Isaac da Costa holland zsidó költő volt, aki áttért a holland református egyházba. Halála százötvenedik évfordulójára készülve Dr. L. Engelfriet terjedelmes tanulmányban foglalkozik személyiségével és életével.
Békésen megfér egymás mellett Isten és a tudomány. Többen hisznek a megnyugató dolgokban, különösen a halál utáni életben és a mennyországban. Az Index interntetes portál felmérése szerint a legtöbben még mindig a Darwin-féle evolúció elmélet mellett teszik le a voksukat, a teremtéstörténetben viszont kevesebben hisznek. Az Index nem reprezentatív felmérését érdekességként tesszük közzé honlapunkon.
Az eutanázia kérdéséről, a homoszexuálisok élettársi kapcsolatának megáldásáról és a női püspöki tisztségről is tárgyaltak az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE/CPCE) Etikai Szakbizottságának idei első ülésén. Az tanácskozást az Olaszországi Protestáns Egyházak Szövetségének meghívására február 8-9-én tartották.
Istentiszteletet sugároz a Kossuth Rádió február 14-ikén, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Fejér megyei Dégből. Imre Bálint helyi esperes-lelkész a műemlék jellegű, 18. században épített református templomból hirdeti majd Isten igéjét.
Csoóri Sándor nevét hallva elcsépeltnek tűnő frázisok jutnak csak a művészetkedvelő magyarok eszébe. „Élő klasszikus”, „kortárs géniusz”, „a haza mindenese” – szoktuk kissé pongyolán, de az igazságtól még mindig távol járva, a hozzá hasonló költőóriások előtt fejünket meghajtva mondani. Február 3. az író életében kerek évfordulót sejtet: 80. születésnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében a család, barátok, pályatársak, valamint a magyar közélet jeles alakjai körében ünnepelte az ország, melyért annyi mindent tett.
Tényleg a világon a legunalmasabb dolog boldognak lenni? A boldog pároknak valóban nincs történetük? A házasságok 62 százaléka felbomlik itthon. A Házasság Hete rendezvénysorozat szervezői ennek ellenére azt hirdetik, hogy igenis van recept, a jó házasság elérhető! Vajon hogyan gondolkodik az a 38 százalék, akik úgy döntenek, hogy hűek maradnak fogadalmukhoz és együtt élik le az életüket? Ugye senki nem hiszi, hogy az ő életük gondtalan!
Építkezés, egyházépítés, rendkívüli kiadások, hosszabb távon pedig önfenntartás – az egyház különböző tevékenységi területeit próbálják anyagilag segíteni. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinata legutóbbi ülésén fogadta el a Közalapi törvényt, ami 2010. január 1-jén lépett hatályba.
„A tapasztalat szerint egyre nagyobb az igény az esti, ingyenesen elérhető ügyeletre” – mondja Révész Jánosné, a Telefon-lelkigondozás missziós lelkésze. Sok embernek a napközbeni rohanás és munka mellett nem jut ideje gondolkozni a nehézségein – az esti-éjjeli órákban viszont hatványozottan rohanhatják meg gyötrő kérdései. Fontos lenne, hogy ilyenkor ott legyen valaki, akinek felteheti kérdéseit. Ezt felismerve hívták életre az internetes lelkigondozás intézményét.
Svájc a 20. században adott a világnak néhány nagyszabású protestánst: Barth Károlyt, az Ige teológusát, Friedrich Dürrenmattot, a drámaírót, Arthur Richet, a keresztyén gazdaságetika megalapozóját, vagy az evangélikus Albert Schweitzert. És a most 89 éves Kurt Martit, a berni teológus-lelkész-író-költőt.
"Napjainkban az emberek közömbösek a direkt módszerek iránt, s ez igaz a missziós munkára is. Ugyanakkor szeretni kell az embereket összes hibáikkal és nyomorúságaikkal együtt. Nagyon fontos, hogy meghallgassuk, megértsük őket, mi az, amitől szenvednek. Ha kialakul egy személyes kapcsolat, attól kezdve az Úr megáldja a missziót, az evangelizációt" – mondta Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. A XXI. századi magyar evangelizációs lehetőségekről, a kerületi lelkészi látogatásokról és az óbudai Sziget Fesztiválon szerzett benyomásairól is beszélt az egyetemes imahét záró alkalmát követően.
Egyházak a politika útvesztőjében vagy egyházak a politika köpönyege alatt? Avagy megvalósítható-e egy kritikus-szolidáris viszony az egyházak és a politika között? Balog Zoltán parlamenti képviselővel, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnökével többek között a vallásszabadságot és az egyházalapítást szabályozó törvény hátteréről, a keresztyénségből fakadó radikalizmusról és liberalizmusról beszélgettünk.
Csökken a felsőoktatásban tanulók száma Magyarországon, és néhány éven belül elkerülhetetlenül be kell zárni egyetemeket. Ez elsősorban a vidéki felsőoktatási intézményeket érintené – vélik a szakértők. Milyen jövő vár a diákvárosokra, ha ez a jóslat beigazolódik? Mi lesz Péccsel, Szegeddel, Debrecennel, Egerrel – hogy csak a legnagyobb campusokat említsük. Az említett települések nem lennének ilyen virágzó városok, ha nem lenne egyetemük. És mi lesz a hallgatókkal? Egy eldugott szabolcsi faluból majd több száz kilométert utazik a főiskolás, hogy eljusson egyébként is vízfejű országunk fővárosába? Tovább folytatódik a vidék pusztulása, ellehetetlenülése? A téma sokakat érint, és foglalkoztat, ezért megkérdeztük négy egyházi felsőoktatási intézmény vezetőjét, ők hogyan látják a helyzetet, milyen megoldásban gondolkodnak.
Ne féljenek használni anyanyelvüket! – erre biztatja a Szlovákiában élő magyarokat a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház magyarajkú püspök-helyettese. Géresi Róbert honlapunknak azt mondta, hogy a szlovákiai nyelvtörvénnyel a kormány célja nem a büntetés volt, hanem a magyarok megfélemlítése.
A Bálint-nap előtti napokban, február 8. és 14. között ez lesz a témája a Házasság Hete elnevezésű programsorozatnak, amelynek szervezői a református közösségek bekapcsolódását is várják a közös szolgálatba. Dányi Zoltán lelkipásztorral, a Református Házasság- és Családsegítő Szolgálat lelkigondozójával beszélgettünk, aki második éve vesz részt a szervezőmunkában.
Görög katolikusok, evangélikusok, római katolikusok és reformátusok együtt vettek részt az Ökumenikus Imahetet lezáró ünnepi istentiszteleten, melyet a Miskolci Egyetem Díszaulájában tartottak január 24-én. Az Európa Rádió a helyszínen járt, és interjút készített néhány szolgálattevővel: Kocsis Fülöppel a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspökével, Sándor Frigyessel a Borsod- Hevesi Evangélikus Egyházmegye esperesével, Mikolai Vincével a Diósgyőri Római Katolikus Egyházközség plébánosával és Csomós Józseffel a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökével.
Mivé lesz egy pasaréti lány húsz év alatt? Száműzetés-e a baranyai szórvány? Milyen az, amikor nem keressük a hivatásunkat, hanem hagyjuk, hogy az megtaláljon minket? Bereczky Ildikóval Fekete Zsuzsa beszélgetett a Dizseri Tamás szeretetszolgálati-díj átvétele után.
Húsz évvel ezelőtt, 1990. január 24-én 304 igen szavazattal, tizenegy tartózkodással és egy ellenvéleménnyel az Országgyűlés elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt. A jogszabály február 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Az alkotmányerejű, kétharmados törvény megteremtette a jogi feltételeit és garanciáit a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülésének, valamint az egyházak és felekezetek, az egyházi intézmények működési szabadságának.