Az íjat csak akkor húzzuk ki, ha lőni szeretnénk vele" - mondta Móré E. Csaba pszichiáter, aki "Lelkészként kiégetten" címmel tartott előadást tiszántúli lelkipásztoroknak Debrecenben. Magunkról magunknak mottóval rendeztek spirituális napot a Füredi úti református templomban április 9-én, csütörtökön.
„A cigány közösségek szociális nyomorából és megaláztatásából magyarellenes hangulatot csinálni, vagy politikai fegyvert kovácsolni mélységesen elítélendő” – fogalmazott Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Cigányok Világnapja alkalmából szervezett konferencián, ahol Szabó István református püspök is felszólalt.
Francia állami kitüntetést kapott a Károli Gáspár Református Egyetem főtitkára. Sepsi Enikő az Eötvös Collegium Francia Műhelyének vezetőjeként végzett munkájáért kapta meg Akadémiai Pálmák Lovagi Fokozatát.
A háborúk, az üldöztetések, a vallási és politikai megkülönböztetés egyre több embert kényszerít arra, hogy elhagyja otthonát és új hazában keressen boldogulást.
A népegyház napjai meg vannak számlálva – prognosztizálja a lausanne-i szociológus, Jörg Stolz.
A négy evangélium különféleképp írja le a Húsvét eseményeit, a különbözőségekből mégis egységes történet rajzolódik ki. A budapesti teológia nyugalmazott professzora, Bolyki János a Református félóra adásában hasonlította össze a passiótörténet leírásait.
A kora reggeli órákban érkezünk a parókia elé, a lelkésznő a házból éppen az udvarra lép, és egy jól meglendített mozdulattal a fűre önt egy vödör vizet. Mikor megfordul, megismerve minket egy rövid „áldás, békesség” után vidáman azt kérdezi, van-e kedvünk megetetni a birkákat.
Dicsérjétek hát Őt Nap és Hold, mind, fényes csillagai az égnek, dicsérjétek Őt egeknek egei, ti vizek, melyek az ég felett vagytok.
A zsidó kultúrától való elszakadás, a naptárak eltérősége és az ünnep lényegének meghatározása is okozta, hogy felekezetek eltérő időpontban ünneplik a húsvétot.
Az őskeresztyénség idejéből fennmaradt, ujjongó örömöt sugárzó köszöntés sokatmondó; a hívő emberek ugyanis annyira örvendtek Jézus feltámadásának, hogy így köszöntötték egymást: „Az Úr feltámadt!” A válasz ez volt rá: „Az Úr valóban feltámadt! Halleluja!”
A szent három nap előtti éjszaka. Sok titokkal telített este ez. Szeles, hűvös lett az idő, de egy erdei madár alig hagy valamicskét elmélkedni és írni. Nem túl szép a hangja, mintha berregne... éspedig negyed percenként.
„Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol az előbb Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. Azok így szóltak hozzá:»Asszony, miért sírsz?« Ő ezt felelte nekik:»Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették.« Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus így szólt hozzá:»Asszony, miért sírsz? Kit keresel?«” (Jn 20,11–15)
„Isten szereti a történeteket, ezért teremtett embereket” – mondotta Farkas József néhai lelkipásztorom. A Biblia is tele van történetekkel, akárcsak az életünk. Ezek a történetek az életről „mesélnek”, rólunk emberekről, és Arról, aki mindezt megálmodta.
Évekkel ezelőtt egy nagymamát hoztam Erdélyből visszafelé jövet, aki a magyar fővárosban élő lányaihoz jött hosszabb időre. A téli fűtésszezont igyekezett részben kiiktatni a szűkös egyszemélyi költségvetéséből, illetve ha már a nagy Bépestán lesz, igyekszik mentesíteni lányait a gyermeknevelés nehézségei alól. Sok mindenről szó esett a hosszú út alatt, többek között a nem sokkal azelőtt elhunyt férjéről, akivel több évtizedet töltöttek rosszban-jóban.
Feltámadás...többször került már szóba baráti beszélgetések alkalmával. "Te ezt tényleg elhiszed?"- kérdezik tőlem ilyenkor hitetlenkedve. "Jézust keresztre feszítették, meghalt, aztán feltámadt? Ugyan már!"- legyintenek és sajnálattal tekintenek rám, a hiszékenyre. Pedig nem érzem magam félrevezetettnek, becsapottnak. Hiszem és vallom, hogy Jézus Krisztus magára vállalta bűneinket és ezzel az áldozatával megmentett. Velem együtt sok millió keresztyén ünnepel most szerte a világban, és ünnepel Köntös László, Csányi Erzsébet, Ábrám Tibor, és Kató Béla. Ők is elhiszik!
A honvédek számára a sorállományi rendszer időszakában komoly lehetőség adódott a hétvégi istentiszteleti alkalmak látogatására a laktanyákban, hiszen létezett egy állomány a sorkatonák és tisztek személyében. Most, hogy az állomány hétvégére eltávozik a latanyákból, vasárnap a hívek leginkább saját gyülekezetüket látogatják.
Ünnepi ruha, harangzúgás, fonott kalács és hímes tojás… Találkozások, szent misztérium, úrvacsora...Peterdi Dániel, Géresi Róbert, Derencsényi István és Héder János emlékeznek vissza húsvéti ünnepeikre.
„Egy kezelés során a beteg helyzetét a maga komplexitásában kell látnia az orvosnak: abban az esetben, ha a szakorvosi dimenzión sikerül túllépni, rábukkanunk a gyógyítás igazi mélységeire, ahol a szakorvos csakis önnön kicsinységének tudatában, kellő alázattal tud segíteni” – fogalmazott Velkey György, az MRE Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója „Az áldott orvos – Betegség és gyógyulás a Bibliában” címet viselő kiállítás megnyitóján.
Húsvéti akkordok az Ige nyomán: „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, a halálban van.” (1Ján 3,14)
Korrupció, bürokrácia, hazugságok, az egyenjogúság teljes hiánya. Ha csak ezeket a címszavakat olvassuk, nem biztos, hogy az ország, ami elsőként az eszünkbe jut, India. Pedig sok más mellett ezeket tapasztalta Pálúr Tamás és felesége Dr. Németh Júlia, akik hat hónapot töltöttek a távoli ország egyik legszegényebb településén, Fatephurban. Hazajövetelük után rájöttek, nem érzékelhető a csaknem 6000 km.