"Irigylem a keleti bölcsek hitét, mert azt hiszem, ma senki nem kelne ki a foteljéből és kelne útra azért, mert valami homályos régi jóslatok királyt, uralkodót jövendöltek" – Bella Violetta áhítata.
Bartha Gyula óévi gondolatai.
Idén egy százfős református gyülekezet kapta az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjat. Az abaújvári lelkészházaspár december 9-én vette át a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elismerését. Tóth Viktóriával beszélgettünk.
Az egyházfinanszírozás jelenlegi, hosszú távon fenntarthatatlan rendszeréből fakadó gondok miatt drasztikusan csökken 2015-re a Magyarországi Református Egyház által hitéleti célokra fordítható összeg. Az állammal elmaradt megegyezés és az szja-egyszázalékos felajánlások idei jelentős csökkenése több mint 500 millió forintos lyukat ütött a jövő évi költségvetésen, amit a szerdán ülésezett Zsinati Tanács csak nagyon fájdalmas döntésekkel tudott befoltozni. Nem jut közegyházi forrás a Csillagpontra, harmadával kevesebb támogatáshoz jut a Reformátusok Lapja, de az egyházi fenntartású intézményeket is érinti a változás, mert az MRE a jövőben nem fog hitéleti célú forrásokból állami feladatot finanszírozni.
„Reménykedünk a pozitív fejleményekben, de pillanatnyilag azt tudjuk tenni, hogy közfeladatot nem finanszírozunk hitéleti célokra szánt forrásból" – mondta Bölcskei Gusztáv püspök a december 4-i Zsinati Tanács ülését megnyitó beszédében. A jövő évi egyházi költségvetés hitéleti célokra fordítható összege várhatóan több mint húsz százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál, ez érzékenyen érinti számos egyházi intézmény, program finanszírozását.
A XIII. zsinati ciklus 15. ülése második napjának történései folyamatosan frissülő, szöveges közvetítésünkben.
Szempontok a múltfeltárás, az emlékezés és a megbékélés kérdéséhez a Magyarországi Református Egyházban – Fazakas Sándor gondolatai.
„Két lábon áll" a tiszaszentimrei református gyülekezet: megtalálta gyökereit, s tud a múltjából táplálkozni, valamint testvéri közösséget épít, s megtapasztalja a 133. Zsoltár áldásait.
A kallódók zsoltára a harmincegyedik. Jó, hogy van a kallódóknak zsoltáruk, hogy van isteni szó az elveszettségre, s hogy vannak elkötelezett emberek, akik már harminc éve dolgoznak azon, hogy a tékozló fiúkból megtalált fiúk legyenek. Erre a harminc évre tekintettek vissza a Hold utcai református templomban október 1-jén, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM) jubileumi konferenciáján.
Deregnyőn tartották kilencedik imanapi előkészítő konferenciájukat a Kárpát-medencei református nőszövetségek vezetőségei szeptember 25. és 28. között a Református Tanulmányi Központban. Az ez évi tematikát a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nőegyesülete készítette elő, így a Felvidékért imádkoznak majd a Kárpát-medence magyarjai december első péntekén.
A tizenhárom aradi vértanúra és sorstársaikra Tóth-Máthé Miklós Kossuth papja című regényének részletével emlékezünk oldalunkon. A szerzővel beszélgettünk.
Az aradi vértanúkra, Batthyány Lajos miniszterelnökre és az 1848–49-es szabadságharcot követő megtorlások megannyi halálos vagy börtönviselt áldozatára Tóth-Máthé Miklós Kossuth papja című regényének részletével emlékezünk.
A népdaloktól a genfi zsoltárokig címmel nyílt kamarakiállítás Balla Péter népzenekutató halálának harmincadik évfordulóján a Néprajzi Múzeumban szeptember 23-án, a Szakrális Művészetek Hetében. A tárlat népzenei felvételein, kiadványain, gyűjtött néprajzi tárgyain keresztül szeretné megismertetni látogatóival ezt a méltatlanul kevéssé ismert kutatót, egyházzenészt, aki nemcsak kulturális kincseket, ősi dallamokat, hanem életeket is mentett a zsidóüldözés idején.
– Ennek van értelme: ez az egyik legjobb dolog a roma politikában – így kezdte beszédét Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat közös tanévnyitóján Szegeden. Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinati tanácsosa pedig azt mondta: szeretné, ha a jövőben legalább két cigány származású tagja is lenne a százfős zsinatnak.
A Teremtés hetének idei témája: mit tud tenni az egyház az ökológiai válságban? Minden környezetvédelmi megfontoláson túl az energia és a klímaváltozás kérdése végső soron spirituális kérdés. Ez teremtésvédelmi ügy.
Fűtünk és hűtünk, közlekedünk és szállítunk, építünk és bontunk, termelünk, termesztünk és tenyésztünk, mosunk, főzünk, takarítunk, tisztálkodunk, telefonálunk és internetezünk – bármihez nyúlunk, energiát fogyasztunk. Az iparosodás és a tömegtermelés miatt az elmúlt kétszáz évben sokszorosára nőtt az energiafogyasztás. A globális demográfiai robbanás, a fogyasztói társadalom kialakulása, az urbanizáció és a közlekedés fejlődése óriási energiaéhséget hozott. De vajon kielégíthető-e hosszú távon az egyre növekvő igény? Nem. Jelenlegi gyakorlatunk pusztulásba viszi a Földet.
Irak és Szíria idén alighanem élére ugrik annak a listának, amely azokat az országokat sorolja föl, ahol a keresztyének leginkább üldöztetésnek vannak kitéve a hitük miatt. A két ország az elmúlt években egyre előrébb került az Open Doors nemzetközi keresztyén emberi jogi szervezet rangsorában, de ami az utóbbi hetekben történt a térségben, minden eddigit felülmúl.
Bizalomra és őszinteségre van szükség a református szeretetszolgálat minden szintjén ahhoz, hogy az elmúlt szűk évtizedben jelentősen kibővült intézményes diakónia szilárd alapokon állhasson és tovább fejlődhessen – vélekedik Beszterczey András lelkipásztor. A Szeretetszolgálati Iroda új vezetőjével, a nyáron államtitkári szolgálatot vállalt Czibere Károly utódjával beszélgettünk.
Bizonytalanságban éli hétköznapjait Ukrajna, benne a másfél százezer főnyi kárpátaljai magyarság is. Egyelőre hivatalosan nincs hadiállapot, de a részleges mozgósítás a magyar családokat is érinti. Nemzettársaink tehát ott vannak a keleti fronton, sőt az első áldozatokat már el is temették. A Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnökével, Pál Sándorral a közelmúltban jártunk Beregszászon.
Augusztus 20-a alkalmából ismét állami kitüntetéseket adtak át. A díjazottak között több református személyiséget is találhatunk.