Az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak kezdeményezésére Magyarország Országgyűlése az 1568-ban elfogadott tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját, január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította.
„Kérem a Fennvalót, hogy a közös ünneplés révén ki-ki a maga hitében erősödhessen meg, emlékezve a múlt kincsére" – mondta Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a vallás- és lelkiismereti szabadság évfordulójának előestéjén tartott ünnepi koncerten a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközségben.
2018 nekünk, magyaroknak a vallásszabadság és vallási tolerancia emlékéve. Négyszázötven éve a János Zsigmond (1540-1571) fejedelem által 1568. január 6. és 13. között Tordára összehívott országgyűlés – Európában először – elhatározta, hogy senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni és üldözni hitéért, meggyőződéséért. Az eseményekről Gudor Kund Botond nagyenyedi esperes, történész írását közöljük.
„Az eszméknek nincs nemzetisége vagy felekezete, bár a vallásszabadság ünnepe egyházunkhoz kötődik, nem birtoka azoknak, akik elkezdték” – fogalmazott Kovács István unitárius közügyigazgató, a vallásszabadságot elfogadó határozat és a Magyar Unitárius Egyház megalakulásának 450 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
Közösen ünnepelték meg az erdélyi történelmi egyházak képviselői január 13-án a vallásszabadság ünnepét. A Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség templomában Kató Béla református püspök is felszólalt.