A református iskolák államosítása Magyarországon (1945–1948) címmel jelent meg Horváth Erzsébet kötete a Zsinati Levéltár gondozásában. A Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője a hetven évvel ezelőtt kezdődött folyamatot tárta fel történetleíró, elemző módszerrel.
Az ember és a közösség a saját múltjával azonos. Akár tetszik az neki, akár nem, akár bevallja magának, akár nem, ott van vele, benne, ezért fontos megismernie – hangsúlyozza Tőkéczki László történész, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka. A köztévé rendszerváltoztatásra emlékező Szabadság tér '89 című műsorának szakmai szerkesztőjével a kommunizmus áldozatainak emléknapjához közeledve a vörös diktatúra által a református egyháztól követelt áldozatokról és a huszonöt évvel ezelőtt történt átalakulásról beszélgettünk.
A múltfeltárás kérdése nemcsak a református egyházban került a figyelem középpontjába. Amint az elmúlt héten Krzyzowában rendezett konferencián kiderült, a volt keleti blokk minden szegletében számos élet vár gyógyulásra.
A második világháború utáni erdélyi ébredési mozgalom ellen indított koncepciós eljárás egyik vádlottja. A kommunista államhatalom húszévnyi kényszermunkára ítéli, amiből hat évet le is tölt. Karczagi Sándor nyugalmazott lelkipásztort a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megpróbáltatásairól kérdeztük.
Bemutatták az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című tanulmánykötetet Budapesten, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán.
A Tiszafüredhez közeli Kócsújfalun nyolcadik alkalommal találkoztak azok a túlélők és leszármazottaik, akiket 1950 és 1953 között munkatáborokba kényszerítettek.
A kubai kormány a katolikus egyház közlése szerint 52 politikai foglyot helyez szabadlábra a közeljövőben. Közülük öt már elhagyhatta Kubát.
Ha közvetlenül választanák Németország államfőjét, akkor nagy valószínűséggel a hetvenéves Joachim Gauck vette volna át a májusban hirtelen lemondott Horst Köhler posztját. Mivel azonban a legnépesebb uniós tagállamban is a törvényhozás – pontosabban a parlament tagjai és a tartományok képviselői alkotta, erre a célra összehívott szövetségi közgyűlés – dönt az elnök személyéről, az egykori rostocki evangélikus lelkész az esélytelenek nyugalmával indult a posztért. A szövetségi közgyűlésben is többségük van a kormánypártoknak, a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU), illetve a Szabaddemokrata Pártnak (FDP), ők pedig az alsó-szászországi miniszterelnököt, a CDU alelnökét, Christian Wulffot jelölték és választották meg a szövetségi állam tizedik elnökévé.
"Az egyházüldözés nem csak közjogi, politikai síkon zajlott, hanem szellemin is, s bár a diktatúra megszűnt, a tartalom még nem párolgott el" – mondta Szabó István a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című konferencia megnyitóján, melyet május 6-án és 7-én, Budapesten a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartottak. A rendezvényt a magyarországi keresztyén történelmi egyházak közösen szervezték.
„A hazugság már annyira természetes közegünk, mint a szennyezett levegő a belvárosban” – fogalmaz Regéczy-Nagy László. A Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökével – aki a napokban ünnepelte 85. születésnapját – a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja kapcsán beszélgettünk.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Isten iránti hálával és köszönettel emlékezik meg a húsz évvel ezelőtt megtörtént forradalmi eseményről, amely Temesváron, a belvárosi református egyházközségben robbant ki. Tőkés László lelkipásztor és családja, a gyülekezet presbitériuma és az egyházközség tagjainak a kommunista diktatúrával szembeni küzdelme rövid időn belül tömegeket mozgósított és késztetett ellenállásra.
Egyházi főméltóságok jelenlétében, ünnepi ökumenikus istentiszteleten avatták fel a teljesen felújított belvárosi református templomot Temesváron. Húsz évvel ezelőtt innen indult el a kommunista diktatúrát megdöntő romániai forradalom.