Az Egyházak Világtanácsa (EVT) is csatlakozott az ázsiai egyházak nyilatkozatához, amelyben megerősítik a béke és biztonság melletti elkötelezettségüket, valamint az erőszakkal és gyűlöletkeltéssel szembeni ellenállásra hívják a vallási közösségeket az új-zélandi mecseteket ért pénteki terrortámadás után.
Mire világítanak rá a bevándorlással kapcsolatos kutatások? Korunkban minden mozgás a keresztyén világ ellen dolgozik? Hányféle oka lehet annak, hogy valaki útra kel? Milyen vallási és kulturális különbségek vannak Európa és az iszlám világ között? Ilyen kérdésekre keres választ munkája során Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet jelenleg gyermeknevelési szabadságon lévő vezető munkatársa és Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója, akikkel a Reformátusok Szárszói Konferenciáján az iszlám és a nyugati kultúra mai helyzetéről beszélgettünk.
„Ne a félelem motiváljon minket, hiszen a mi kezünkben van az örömhír. Ha félünk átadni, megfosztunk másokat attól a lehetőségtől, hogy megismerjék a szeretet Istenét" – az ÉlesztŐ felvidéki református ifjúsági találkozó résztvevői különleges előadást hallhattak az arab kultúráról, az előadó lelkipásztorral pedig az iszlám vallású emberek közötti misszióról beszélgettünk.
Ki vagyok én? Milyen társadalomból származom? Honnan jövök és hová tartok? Milyen értékek fontosak számomra, amiket a gyermekeimnek is tovább adhatok? Hiszek-e Istenben? Milyen lelki-vallási törvények szerint élem a mindennapjaimat? Csupa olyan kérdés, amelyek alapjaiban határozzák meg énképünket és amelyek az iszlám radikalizmus térhódításában is központi szerepet játszottak – derült ki Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója előadásából a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi Dialógus Bizottságának április 16-i nyílt ülésén.
Az Európai Egyházak Konferenciájának június 22-i nyilatkozata a törökországi eseményekkel kapcsolatban.
A Közel-Keleti Protestáns Egyházak Közössége (FMEEC) harmadik alkalommal hívta egybe nemzetközi konferenciáját, amelynek idei fő hangsúlya a nyugati és keleti protestánsok közötti hídverés és a kölcsönös előítélettel való őszinte szembenézés volt.
A szélsőséges vallási jelenségek elutasítására, a párbeszéd és a béke előmozdítására szólít fel az a keresztyén-muszlim nyilatkozat, amelyet az Egyházak Világtanácsa (EVT) és az Elöljárók Muszlim Tanácsa közösen adott ki.
Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke szerint az általános iszlám vallásoktatás a legjobb módszer arra, hogy a fiatal muzulmánok ellenállóvá váljanak a fundamentalizmus kísértésével szemben.
Az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Olav Fykse Tveit üdvözölte a muzulmán többségű területeken működő vallási kisebbségek jogairól szóló Marrakeshi Nyilatkozatot.
„Az iszlám az európai történelem része, nélküle nem létezne mai formájában a nyugati civilizáció" – állítja a szakértő. Az iszlám, a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról, a vallások múltbeli együttéléséről és a vallásközi párbeszéd jelenéről is szó esett a Reformáció Emlékbizottság konferenciáján.
A nyári olimpián többszáz muszlim versenyző törekszik arra, hogy a Ramadán idején is dobogós helyet érjen el. A vallási előírások szerint ebben az időszakban napfelkeltétől napnyugtáig mind az evéstől, mind pedig az ivástól tartózkodniuk kell. Az ételek és italok napi tizenhat órás kerülése nem segíti elő a jó szereplést. Mégis, az idei londoni olimpiai játékokon több száz sportoló készül a vallási előírások betartására, miközben eltökélten küzdenek az aranyéremért.
„Annyi az iszlám, amennyi különböző társadalmi, földrajzi, gazdasági felállást az iszlám világban találunk” – jelentette ki Rostoványi Zsolt azon az előadáson, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi Dialógus Bizottságában tartott. Az iszlám világ egyik legelismertebb hazai kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora az iszlám fundamentalizmus és a nők kapcsolatát járta körül.
„Az iszlám története Magyarországon és kultúrák találkozása” című kiállítás megnyitóján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott köszöntőt.
A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és az Iszlám kultúra és kapcsolatok elnevezésű szervezet Vallásközi Párbeszéd Központja az iráni fővárosban tartotta hetedik tanácskozását november 9–11. között. A konferencia témája ez volt: „Vallás és társadalom ma: keresztény és muzulmán távlatok”.
Genfben rendezték meg azt a konferenciát, melyen mohamedán és keresztyén vezetők, a vallásközi párbeszéd szakemberei vettek részt.
A Vatikánban október 10-e és 24-e között tartják azt a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus, melyen a térség 120 vallási vezetője foglalkozik közös gondjaikkal.
New York-iak százai az elmúlt napokban külön csoportokban demonstráltak a nulla-pontnál tervezett mecset-építés ellen, illetve mellette. Mint ismeretes, a lerombolt Világkereskedelmi Központ épületmaradványai mellett tervezik felépíteni az iszlám vallási központot.
A Krisztus Egyesült Egyháza (UCC) vezetői ökumenikus felhívást sürgetnek annak érdekében, hogy az iszlám közösség iránt a keresztyének nagyobb bizalmat tanúsítsanak a félelem és a türelmetlenség hangjai után. Ezt az váltotta ki, hogy a New York-i Világkereskedelmi Központ lerombolt épülete közelében iszlám mecsetet és oktatási központot akarnak felépíteni.
Idén augusztus 10-én megkezdődött az iszlám világ fontos vallási böjti időszaka, a Ramadán hónap. Ilyenkor gyakran hallani: Áldott Ramadán hónapot! Izraelben is hoztak rendelkezéseket a méltó ünneplésre.
Ezt a gondolatot, érthették és tapasztalhatták meg mindazok, akik eljöttek május 21-én a Kulturális Sokszínűség Napja alkalmából rendezett „Menekültügy keresztyén szemmel” című szimpóziumra és kulturális napra.