Szemet gyönyörködtető, ugyanakkor mértéktartóan provokatív címmel és borítóval jelent meg a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából a délvidéki reformátusság jelenét bemutató Megtört nád című interjúkötet.
Ezúttal a délvidéki Nagybecskereken találkozott az egykori Békés-Bánáti Református Egyházmegye közössége. A Trianonnal szétesett hatalmas egyházmegyéhez több mint háromszázezer gyülekezeti tag tartozott. A megye magában foglalta Szeghalmot, Horgost, Igazfalvát, Orsovát, Szegedet, Aradot, sőt, a ma püspöki székhelyként funkcionáló délvidéki Hertelendyfalvát is. Az egykor Körös-Maros Közi Szent Társaságnak is nevezett egyházmegye utódmegyéi az Aradi, a Bánáti, a Békési, a Csongrádi és a Temesi Református Egyházmegyék. A találkozón ismét kiderült: valóban közösek a gyökerek az öt mai egyházmegyében. Az október 7-i rendezvény ezúttal épp a szervezőket erősítette meg leginkább identitásukban, és talán azt a dilemmát is segített eldönteni – látva az elődöket –, hogy kell-e a szerbek között misszionálnia a magyar reformátusoknak.
A NATO bombázások idején, 1999-ben írta az újvidéki Apáczai Diákotthon pályázatát Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke. Békét, nyugalmat és védelmet szeretett volna adni a szórványmagyarságból érkező újvidéki egyetemistáknak. Míg az Újvidéki Egyetemen – a Magyar Tanszéket kivéve – csak szerbül tanítanak, a diákotthonban csak magyarul lehet beszélni. Rendszeresek az áhítatok és az előadások is. A kollégium a közelmúltban egy új, fiúk számára épült épületszárnnyal bővült. Az épületek a Maradéki Református Egyházközség tulajdonában vannak, míg a működtetést a magyar pedagógus egyesület végzi.
Az ajándékok, a díszek és a fények szebbé tehetik az ünnepet, de nem szabad engednünk, hogy elfoglalják az igazi ünnepelt helyét, véli Halász Sámuel és felesége, Renáta. A délvidéki gyermekmisszió munkatársait és csemetéiket a karácsony előtti hetekben látogattuk meg bácsfeketehegyi otthonukban.
Egyházi tisztújításra készülnek a délvidéki reformátusok. A választási folyamatról és a jogszabályi háttérről Halász Béla püspököt faggattuk.
Istentől kapott békességet, testvériességet és józanságot kívánt a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban (SZRKE) zajló tisztújítási folyamathoz Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke október 16-án.
Az imanapot, melynek keretében minden évben más-más Kárpát-medencei református egyházkerületért imádkozhatnak a gyülekezetek december első vasárnapján, Kárpát-medencei nőszövetségi vezetők kezdeményezése nyomán 2006-ban tartották meg először. Idén a Szerbiai Református Keresztyén Egyházért imádkozunk.
Éppen tíz éve annak, hogy a Kárpát-medencei nőszövetségek a Generális Konvent támogatásával tenni akartak a nemzet egységéért a szomorú emlékű 2004. december 5-i népszavazás után, és imanapot hirdettek, amelynek anyagát minden évben más és más egyházkerület készítette elő. A tizedik imanapot a Kárpát-medence legfiatalabb nőszövetsége szervezi december első vasárnapjára, ezért a magyar–szerb–horvát határról sugárzott riasztó képek ellenére is útra keltek a magyarországi, erdélyi, királyhágómelléki, horvátországi és felvidéki nőszövetségi vezetők, hogy együtt legyenek a vajdasági Bácsfeketehegyen szeptember 17. és 20. között.