Fűtünk és hűtünk, közlekedünk és szállítunk, építünk és bontunk, termelünk, termesztünk és tenyésztünk, mosunk, főzünk, takarítunk, tisztálkodunk, telefonálunk és internetezünk – bármihez nyúlunk, energiát fogyasztunk. Az iparosodás és a tömegtermelés miatt az elmúlt kétszáz évben sokszorosára nőtt az energiafogyasztás. A globális demográfiai robbanás, a fogyasztói társadalom kialakulása, az urbanizáció és a közlekedés fejlődése óriási energiaéhséget hozott. De vajon kielégíthető-e hosszú távon az egyre növekvő igény? Nem. Jelenlegi gyakorlatunk pusztulásba viszi a Földet.
A berettyóújfalu-szentmártoni gyülekezet egész napos programsorozattal kapcsolódott be a teremtés hetébe.
Az emberi test háromnegyede, az agyunknak pedig még ennél is nagyobb része víz. Minden sejtünk működése ettől a csodálatos folyadéktól függ. Nem véletlen, hogy a földi élet kialakulását is ennek az anyagnak köszönhetjük. A keresztyén teológiában is fontos szerepet tölt be ez az őselem: elég, ha csak arra gondolunk, hogy Krisztus az élő víz forrásának nevezte magát.
Lelki, szellemi töltekezéssel is szolgáltak, de gyakorlati ötleteket is adtak az Ökogyülekezeti Program szervezésében tartott előadások a református ifjúsági találkozón.
Jövő tavasszal kifejezetten az egyházi intézmények pedagógusainak, erdei iskolát üzemeltető munkatársainak szerveznek hatvan órás akkreditált képzést – erről állapodott meg az MRE Ökogyülekezeti Tanácsa és az Erdei Iskola Egyesület.
Hat napos skóciai tanulmányúton vettek részt az első országos teremtésvédelmi vetélkedő győztesei. Az élményekben gazdag úton a Fasori Evangélikus Gimnázium diákjai közelről is megismerték a skót ökogyülekezeti programot.
Az ökogyülekezeti címre olyan gyülekezetek, egyházi közösségek, és intézmények jelentkezhetnek, akik önkéntes működésükkel, szemléletükkel aktívan tesznek a teremtett világ megóvásáért.
Mesterséges életünk. Mennyi természetes van bennünk? – ezt a kérdést járta körül április 27-én az MRE Ökogyülekezeti Tanácsa által szervezett konferenciája, melyen neves előadók osztották meg gondolataikat és kutatásaik eredményét a zsinati székház közönségével.
És mennyi mindent lehet belőle kivenni? Ez ma az élet fő kérdése. Alan Werritty, a Dundee Egyetem professzorának gondolatait Fekete Ágnes rögzítette. Alan Werritty az április 27-i, a zsinati székházban rendezett ökogyülekezeti konferencia vendégelőadója volt.
Ökogyülekezeti díjat kapott a Hajdúnánási Református Egyházközség.
A Teremtés Hete alkalmából szeptember 30-án tartott nyitó istentiszteleten adták át az Ökogyülekezeti címeket és díjakat. Az eseményen a címet kapó és díjazott gyülekezetek röviden ismertették a már működő, illetve a jövőben tervezett programjaikat.
Az egyházi világszervezetek és a nyugati egyházak évtizedek óta rendszeresen kifejezik a teremtett világért érzett aggodalmukat. Felelősségük tudatában számos olyan programot is elindítottak, amelyek közösségeik ökológiai lábnyomának csökkentésére és a környezettudatos életmód népszerűsítésére törekednek. A magyarországi egyházak ezen a területen jelentős lemaradásban vannak, de az elmúlt években elkezdték ledolgozni több évtizedes hátrányukat.
Kézzelfogható eredmények és kötelező érvényű megállapodások nélkül zárult még június közepén a brazíliai Rio de Janeiróban megtartott Rio+20 elnevezésű környezetvédelmi csúcstalálkozó. A szakértők, állam- és kormányfők részvételével zajló ENSZ-konferenciát annak az 1992-es riói tanácskozásnak a huszadik évfordulóján rendezték meg, amelyik a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás elleni küzdelem kérdését a világpolitika napirendjére emelte. Az esemény kapcsán Kodácsy Tamás teológussal, az Ökogyülekezeti Tanács egyik tagjával beszélgettünk a körülöttünk zajló folyamatokról.
Brazíliában rendezték meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferenciáját június 20-22. között. Az Egyházak Világtanácsát egy ökumenikus delegáció képviselte Rio de Janeiróban.
Tavaly év végén rendezték meg a Túrkevei Református Egyházközség „Zöldülő lábnyomok” című európai uniós projektjének keretében az általános iskolai fotópályázat díjkiosztóját.
Világ számos egyházának képviselői október végén az indiai Csennájban találkoztak azért, hogy ismét megerősítsék elkötelezettségüket a környezeti igazságosság mellett. Az „Erdő, a mi jó szomszédunk” elnevezésű kétnapos tanácskozást az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából a Dél Indiai Egyház, az Egyházak Világtanácsával és az Indiai Egyházak Nemzeti Tanácsával együttműködve rendezte meg. A több mint hatvan résztvevőt számláló konferencia célja az volt, hogy szót emeljen a teológiai és etikai szempontokon túl az egyházak által a környezet megóvása érdekében tehető lépésekről is.
A Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) kezdeményezésére a Hosszúpályi Református Gyülekezet is ünnepi istentisztelettel csatlakozott a Teremtés Hetének országos rendezvénysorozatához, 2011. szeptember 25-én.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által létrehozott TIÉD rendezvénysorozatnak a teremtésvédelem és a fenntarthatóság áll a középpontjában. A rendezvénysorozat utolsó állomásán, Debrecenben, a reformáció hónapjában, október első hétvégéjén négy programot is szerveznek.
„Az ember nem teheti azt a teremtett világgal, amit akar” – fogalmaz Bóna Zoltán református lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára az idei teremtésvédelmi programjaik kapcsán, amelynek Béres Tamás evangélikus egyetemi tanár szerint „egyik lényege, hogy mindenki rádöbbenjen arra, hogy ki ő, a világ melyik részén él, és milyen erőforrások állnak rendelkezésére”.
Szeptember 25. és október 2. között ünnepeljük a Teremtés Hetét. Ez alkalomból a Kecskeméti Református Egyházközség is programokat szervez.