A múlt feltárása és megismerése, majd megítélése a református egyházban nem merülhet ki néhány szenzációs eset leleplezésével, listák állításával, féligazságok megszellőztetésével – mondta Fazakas Sándor, a debreceni teológia rektora abból az apropóból, hogy a Zsinat legutóbbi ülésén döntött a múltfeltárás rendjéről.
A Kárpát-medence területéről csaknem százharmincan gyűltek össze április 18. és 21. között Berekfürdőn a Megbékélés Házában a Kárpát-medencei Református Missziói és Diakóniai Munkatársi Találkozón. A konferencia célja a tapasztalatcsere, az ismerkedés és a szakmai ismeretek bővítése volt.
Az Üzenet születésének húszéves évfordulója alkalmából Bustya Dezső lelkipásztor, a lap volt főszerkesztője az újság megszületéséről, a szerkesztőségről, a kezdeti lelkesedésről, a példányszám apadásáról beszél.
Harmincöt esztendeje lelkész, pedig nem is akart az lenni. A hivatás választotta őt, Ferencz László pedig nem bánja. Kalotaszegen született, de még kisgyerekként elkerült onnan messze, Székelyföldre. Szinte csodával határos fordulatok vezérelték vissza szülőfaluja, Nyárszó parókiájára. 15 éve a kalotaszegi egyházmegye vezetője, ám orvosa tanácsára esperesi tisztségét már csak a nyár elején esedékes egyházmegyei közgyűlésig tölt be. Jelen volt a kalotaszegi egyházmegye újraalakulásánál is, és láthatta, a változások után hogyan alakult a kalotaszegi tájegység és az egyház sorsa.
Nagy felelősséget terhelnek a választások az emberekre, hiszen számos baj és nyomorúság nehezíti az életet ma Magyarországon, és sokféle indulat feszíti a társadalmat – erről is beszélt érdeklődésünkre Bölcskei Gusztáv református püspök az áprilisi parlamenti választások előtt. Erdő Péter bíboros pedig azt hangsúlyozta holnapunknak: minden hívő ember felelős azért, hogy a „földi ország ügyét az evangélium szellemében alakítsa”.
Egyházak a politika útvesztőjében vagy egyházak a politika köpönyege alatt? Avagy megvalósítható-e egy kritikus-szolidáris viszony az egyházak és a politika között? Balog Zoltán parlamenti képviselővel, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnökével többek között a vallásszabadságot és az egyházalapítást szabályozó törvény hátteréről, a keresztyénségből fakadó radikalizmusról és liberalizmusról beszélgettünk.
A Bálint-nap előtti napokban, február 8. és 14. között ez lesz a témája a Házasság Hete elnevezésű programsorozatnak, amelynek szervezői a református közösségek bekapcsolódását is várják a közös szolgálatba. Dányi Zoltán lelkipásztorral, a Református Házasság- és Családsegítő Szolgálat lelkigondozójával beszélgettünk, aki második éve vesz részt a szervezőmunkában.
Mivé lesz egy pasaréti lány húsz év alatt? Száműzetés-e a baranyai szórvány? Milyen az, amikor nem keressük a hivatásunkat, hanem hagyjuk, hogy az megtaláljon minket? Bereczky Ildikóval Fekete Zsuzsa beszélgetett a Dizseri Tamás szeretetszolgálati-díj átvétele után.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökével Kecskés Ákos készített riportot az Európa Rádió részére. A téma az előző év értékelése és az újévre készülés mellett társadalmunk helyzete volt.
A mai világ egyházának, a püspöknek is az a feladata, hogy a kérdőjelek között utat mutasson – vallja Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület novemberben megválasztott püspöke, akit teendőiről, terveiről kérdezett a Krónika című kolozsvári napilap.
Sok tekintetben vereséget szenvedett a magyar társadalom 2009-ben - mondta Szabói István újévi interjújában. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a Parókia internetes portálnak az elmúlt esztendőt értékelve beszélt – többek között – a magyar politikusok tehetetlenségéről a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán, az egyházi élet terheiről, amelyet „sem felvenni, sem letenni” nem tudnak, szólt a lassan kibontakozó missziói koncepcióról, a lelkészi nyugdíjak között tátongó szakadékról, a humortalanná vált társadalomról és kommunikációs bakikról. Szabó István szerint önmagunk kortársai vagyunk, fáradtak, ernyedtek, lemondóak, ezért 2010-ben az erősítést, építést és megőrzést tartja a legfontosabbnak.
A rendszerváltást követően fura helyzet alakult ki Marosvásárhelyen: a megyeszékhely két magyar nyelvű tanintézménye ugyanabban az épületben működik. A Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium jól megfér egymással – állítja a kollégium igazgatónője, Székely Emese, aki az intézmény működéséről, terveiről is beszél a Krónika című kolozsvári napilapban megjelent vele készült interjúban.
"Örülök, mert városi elöljárókat, egyházi főméltóságokat láthattam majdhogynem egymás mellett ülve hajléktalan emberekkel, kisnyugdíjasokkal, nagycsaládosokkal" – nyilatkozta Sajó Norbert, a Kolozsváron működő Református Telefonos Szeretetszolgálat alapítója a transindex.ro hírportálon megjelent interjúban annak kapcsán, hogy a múlt héten szeretetvendégséget tartottak a hajléktalanok, idősek és rászorulók javára a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban.