A történelmi egyházak, köztük a református egyház is, üdvözölte a múlt kedden elfogadott egyházi törvényt, de az utolsó pillanatban elfogadott változtatások mindenkit megleptek. Ami biztos, hogy az új jogszabállyal megnőtt a vallás jelentősége, nyilatkozta Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a Parókia portálnak.
Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, július 11-én szavazott a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényről. A jogszabály az 1990. évi IV. törvény helyett 2012. január 1-jén lép majd hatályba. Az új egyházi törvény előkészítésében résztvevő Varga László nyugalmazott református lelkipásztort, országgyűlési képviselőt, az előterjesztők egyikét a jogszabállyal kapcsolatos gondolatairól kérdeztük.
Konzultált már lelkésztestületi, lelkészi kisköri, egyházmegyei, presbiteri és gyülekezeti alkalmakon, egyeztetett a Biblia Szövetség, a Presbiteri Szövetség, valamint a Sófár Mozgalom vezetőivel is Dr. Fekete Károly. a református istentisztelet megújításának ügyét vivő Generális Konvent Liturgiai Bizottságának elnöke a Konvent temesvári plenáris ülésén ugyancsak beszámolt a munkáról. Fekete Károly úgy véli, az istentisztelet megújulása sokakat érdekel, és van várakozás azzal kapcsolatban.
Magyar reformátusokként büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt hat hónapban részesei lehettünk az uniós intézmények és az egyházak egyre jobban kikristályosodó párbeszédének. Hámori Ádám EU-referens tekintett vissza a soros magyar EU-elnökség történéseire.
„Egyetlen velünk élő néppel sem akarunk konfliktust gerjeszteni, pusztán azokat a lehetőségeket és jogokat kérjük magunknak, amelyek mások számára természetesek” – fogalmaz Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, akivel a szlovákiai magyar reformátusoknak a Magyar Református Egyházhoz történt csatlakozását követően a szlovák reformátusok tiltakozásának lehetséges okairól és a feszültség feloldásának lehetőségeiről beszélgettünk.
„Csak keresztyénként tudok jó magyar lenni, és csak jó magyarként tudok igazán keresztyén lenni“ – állítja Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, aki az Egység Napja alkalmából válaszolt kérdéseinkre.
Mindnyájan egy nép, egy nemzet körébe születünk. Ez meghatározza identitásunkat. Saját népünk körében élve kapjuk a hit ajándékát, ez egybekapcsol mindenkivel - fogalmaz Fazekas László püspök a Pravda című napilap kérdésére válaszolva.
Van remény a horvátországi reformátusok egységének a helyreállítására a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (HRKKE) új elnöksége szerint. Csáti Szabó Lajos püspököt és Kel József főgondnokot a zsinati ülés után egyházvezetői terveikről kérdeztük interjúnkban.
Meghaladni az egyszázalékos hirdetések lelkiismeret-kéregető vagy érzelmekre ható kommunikációs sémáját – ez az idei kampány egyik fő célja Pásztory Ádám szerint. Olyan kérdéseket szegeztünk a kommunikációs igazgatónak, amelyek másokban fogalmazódtak meg.
Több lehetőséget kellene adni a fiataloknak a magyar népzene, népdal megismerésére Kobzos Kiss Tamás szerint. Az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója március 15-én kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenységéért Liszt-díjat vehetett át nemzeti ünnepünk alkalmából. Az intézményvezetővel tevékenységéről és a magyar népzene helyzetéről beszélgettünk.
Az igehirdetés hitelesítéséhez hozzátartozik az oktatási és szociális területen végzett tevékenység, az intézményátvétellel kapcsolatban azonban óvatosságra intjük a gyülekezeteket - fogalmaz a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapján olvasható interjúban Bölcskei Gusztáv püspök.
„Az evangélium fényében túl kell lépnünk a meglévő korlátokon, meg kell haladnunk ezeket, hogy megerősítsük a közösséget és az egységet” – állítja Dr. Jerry Pillay, a Református Egyházak Világközössége (REV) elnöke, aki négy napot töltött Magyarországon.
A második világháború utáni erdélyi ébredési mozgalom ellen indított koncepciós eljárás egyik vádlottja. A kommunista államhatalom húszévnyi kényszermunkára ítéli, amiből hat évet le is tölt. Karczagi Sándor nyugalmazott lelkipásztort a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megpróbáltatásairól kérdeztük.
"Amikor megkaptuk a felkérést, arra gondoltunk, hogy eddig híres emberek voltak, miért mi követjük őket" – véli a négy gyermeket nevelő Szabó Endre és felesége Szabóné Nemesy Krisztina, az idei Házasság Hete két arca.
Pedagógus, pasztorálpszichológiai lelkigondozó, családterapeuta asszisztens, a kórházi tanács elnökhelyettese, könyvtáros, levéltáros és fotós - mindez ez egy személyben a Dizseri-díjjal kitüntetett Németh Sándor.
Az erdélyi püspökhelyettes a Reformátusok Lapjában megjelent interújában kitért a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzetre is.
Szombaton Nagyváradon iktatták be tisztségükbe a Királyhágómelléki Egyházkerület új, a közelmúltban megválasztott vezetőit. Csűry István püspökkel terveiről beszélgettünk.
"Magyarország soros uniós elnöki tiszte kiváló alkalom lesz arra, hogy megmutassuk magunkat a többi európai tagállamnak" – véli az MRE EU-referense, Hámori Ádám.
„Az új egyházak a kisebb közösségek körében képesek a közvetlen hangot megtalálni, ami a nagy egyházakban már nem lehetséges. Viszont ha nekik is nő a közösségük, ugyancsak személytelenebb lesz a kapcsolatrendszerük. Márpedig az emberek igénylik a személyes kapcsolatot.”
A bizalom helyreállítása, rendszeres kapcsolat és folyamatos párbeszéd kialakítása, konszenzuskeresés – az új kormány egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ez a következő hetek, hónapok legfontosabb feladata. Szászfalvi Lászlóval, aki politikusi pályafutásának megkezdése előtt a dunántúli Csurgón szolgált református lelkipásztorként, a munka megkezdése után néhány héttel egyházpolitikai elképzeléseiről beszélgettünk.