Marosvásárhelyen tartjuk a Magyar Református Egység napját május 22-én, pénteken és 23-án, szombaton.
A program részleteiről is egyeztetett a Magyar Református Egyház Generális Konventjének Elnöksége februári ülésén Szekszárdon – derül ki közleményükből.
Érdemes átgondolni az 1919-es párizsi békekonferencia döntéseit, mert példát vehetünk róluk, hogyan ellensúlyozzuk világrendünk „szerkezeti repedéseit", amelyek az elmúlt húsz évben alakultak ki, és amelyek oly mértékben felerősödtek a populizmus, a faji alapú nacionalizmus és az idegengyűlölet elterjedésével. Erre világított rá Ziad El Sayegh, a Közel-Keleti Egyházak Tanácsának (MECC) libanoni munkatársa az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) közelmúltbeli párizsi békekonferenciáján. Előadását a trianoni békekötés nemzetközi hatásairól szóló sorozatunk részeként közöljük.
A nemzeti összetartozás évére készülve Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetőjével a trianoni traumáról beszélgettünk: tényekről, tévhitekről és a „mi lett volna, ha" mindig visszatérő kérdéséről.
Tavaly a határokon átívelő református egységünkért adtunk hálát, a 2020-as év fókuszában pedig a nemzeti összetartozás áll majd. De lesz még idén általános tisztújítás is a Magyarországi Református Egyházban. Összeszedtük az előttünk álló esztendő legfontosabb eseményeit. Tartsanak velünk!
A múlttal való szembenézésen volt a hangsúly az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) európai és közel-keleti egyházak, valamint vallási vezetők hozzájárulásával zajló békekonferenciájának első napján. Ennek része volt a közel 100 évvel ezelőtti Párizs-környéki békeszerződések kritikus felidézése.
Az egyházaknak a béketeremtés folyamatában vállalt aktuális felelősségéről szervez felekezet- és vallásközi konferenciát az Európai Egyházak Konferenciája az első világháborút lezáró békeszerződések századik évfordulóján.
A trianoni békeszerződés előzményeiről, a közvéleményben való megjelenéséről, feldolgozásáról és hatásairól beszélgetett Ablonczy Balázs, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoportjának vezetője és Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet igazgatója Kanyó Ferenc történész moderálásával a Csillagponton. Az alkalmat a Károli Gáspár Református Egyetem Református Művelődésért Kutatóműhelye (RefCOO) szervezte a Károli Históriás Vitaest sorozat második alkalmaként.
A fenti címmel rendezte meg tizenötödik országos presbiteri konferenciáját a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSZ) augusztus 18-20-án a Pápai Református Teológiai Akadémia épületében. Az eseményen emléktáblát avattak Magyarország első presbitériuma emlékére, amely Pápán alakult meg 1617-ben. Beszámoló.
Miért utasították vissza a református, a katolikus és az evangélikus püspökök a harangozás központi elrendelését június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából? A döntés kisebbfajta vihart kavart a református közéletben. Kérdéseinkre Tarr Zoltán zsinati tanácsos válaszolt.
Varga László református lelkipásztor, országgyűlési képviselő (KDNP) levélben fejezte ki tiltakozását, amiért a történelmi keresztyén egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én.
Az alábbiakban közöljük a történelmi egyházak vezetőinek levelét, amelyet a Nemzeti Összetartozás Napján tervezett harangzúgással kapcsolatos megkeresésre válaszolva küldtek Kovács Zoltán államtitkárnak.
Nem a kisebbségi sors okozta nehézségekben látja az erdélyi magyarság eltűnésének veszélyét Szegedi László, hanem a gazdasági válság okozta anyagi nehézségek miatti elvándorlásban és a gyermekvállalási kedv ellankadásában. A Trianon-kutatással is foglalkozó, azt elsősorban a postatörténet és a filatélia eszközeinek segítségével vizsgáló kőhalmi lelkipásztorral Dél-Erdélyben járva beszélgettünk.
Trianon kérdései és azok oktatása a középiskolákban, avagy nemzeti összetartozás a gyakorlatban címmel szervezett vitaestet az Aspektus június 1-én a Károli Gáspár Református Egyetemen.
A sárospataki református templomban tartották a június 4-i emzeti összetartozás napjának országos záróeseményét, az ökumenikus istentiszteletet. Az emléknapot még tavaly, a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján iktatta törvénybe az országgyűlés, amely kinyilvánítja a magyarság minden tagja és közössége részére az államhatárok feletti összetartozás valóságát - olvasható a Tiszáninneni Egyházkerület honlapján megjelent beszámolóban.
Június 4-én, szombaton ökumenikus istentisztelet lesz a sárospataki református templomban Trianon emléknapján, melyet a Duna Televízió élőben közvetít.
A trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerület keleti részét Romániához csatolták. Az így létrejött új egyházkerület megszervezésének körülményeire emlékeztek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában.
A Gárdonyi Református Egyházközségi magyar kettős kereszt felavatásával emlékezett a kilencven esztendővel ezelőtti trianoni békediktátumra.
„Trianon legnegatívabb hatása az lett, hogy a magyar társadalom nagy része beletörődött abba, hogy mi nem tartozunk egy közösséghez a határon túliakkal. Nem érezzük, hogy közösséget alkotunk" – mondta Bölcskei Gusztáv püspök a Confessiónak adott interjújában.
Trianon katasztrofális következményeit, a rombolást több tényező enyhítheti. Az első az anyaország gazdasági, bel- és külpolitikai ereje, kultúrája, a nép műveltsége, civilizáltsága, erkölcse, emberi tartása, nemzeti öntudata. A második éppen az egyházak megújuló ereje, eredményes hitébresztő, evangelizáló és műveltségterjesztő hatása – a nemzet visszahódítása Istenhez és a keresztyénséghez, az Ó- és az Újszövetséghez – írja Koncsol László felvidéki író, költő, műfordító, helytörténész a Confessio Trianon 2010 rendkívüli különszámában.
Egyre ritkább, hogy postai levelünk jön. Sokkal gyorsabb megoldások vannak az információátadásra – mire egy-egy levél eljut hozzánk, sokszor talán már érvényét is veszíti a ráírt üzenet. Ilyen megkésett levelek birtokában van Szegedi László brassói esperes is, aki immáron negyvenöt éve érdeklődik a filatélia iránt.