Fordított peregrinációt hirdetett a Sárospataki Református Kollégium. Míg évszázadokkal ezelőtt Magyarországról mentek külföldre tanulni a diákok, most a pataki kollégium hívja haza a diaszpórába szakadt magyarok érettségi előtt álló generációját. A különleges programtól a diákok magyar identitásának megerősödése mellett a kapcsolatépítést is remélik. A részletekről Nagy-Baló Csabát, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Általános Iskolájának és Diákotthonának igazgatóját kérdeztük.
Életének 91. évében elhunyt Demeter Andor, az Amerikai Magyar Református Egyház nyugalmazott püspöke, a Phoenixi Magyar Református Egyház 26 éven keresztül hűségesen szolgáló, templomépítő lelkipásztora.
Új, ötéves képzési program indul a diaszpórában élő fiataloknak a Sárospataki Református Kollégiumban – jelentette be Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa január 28-án.
Van mit tanulnunk áldozatkészségből az Ausztráliai Magyar Református Egyház gyülekezeteitől, tagjaitól, akik időt és pénzt sem kímélve élik hitéletüket a tengeren túlon, Magyarországtól több mint tizenötezer kilométerre. Fekete Károlyt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnökét, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét kérdeztük, aki a távoli országba utazott a melbourne-i gyülekezet fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából.
„Állam – Egyház – Diaszpóra" címmel szeptember 6. és 9. között Visegrádon tartotta éves közgyűlését és konferenciáját a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége (NYEMPGYSZ). A kilenc országból összegyűlt negyvenöt résztvevő harmincöt diaszpórában működő gyülekezetet képviselt. A közgyűlés új taggyülekezet felvételéről is döntött.
Határozott keresztyén/keresztény címmel tartotta hittudományi tanácskozását június 20–23. között Balatonfüreden a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSz).
„Ez nem csupán egy ösztöndíj, hanem annak a jele, hogy a diaszpórában élő magyarok is számon vannak tartva, figyelmet fordítanak rájuk az anyaországbeliek, és ahogyan az lehetséges, segítik és támogatják őket” – mondja Kertész Adrienn, aki olyan szerető és befogadó közösségre talált az Amerikai Egyesült Államokban, hogy egymás után két évben is megpályázta a Kőrösi Csoma Sándor-programot.
„A diaszpórában lévő gyülekezetek minden kisebb és nagyobb megmozdulásukkal az egyes emberek lelki és szellemi megmaradását és fejlődését szolgálják” – mondja Némethné Scherman Piroska, aki húsz évvel ezelőtt azért választotta a néderlandisztika szakot, mert szerette volna építeni Hollandia és Magyarország közötti kapcsolatokat. A Kőrösi Csoma Sándor-program egyházi ösztöndíjasaként korábbi elképzeléseit valósíthatja meg a Hágai Magyar Református Gyülekezetben és a Zwollei Gyülekezetben.
Fontos számára az identitás, a folyamatos motiváció és a nyitás a modern technika felé: Ráksi Lajos, partiumi magyar református lelkész igyekszik mindenkit a maga „nyelvén" megszólítani, függetlenül attól mennyi idős, honnan származik vagy milyen kegyességi háttere van. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében jelenleg három badeni városban – Freiburgban, Karlsruheban és Mannheimben – végez gyülekezetszervezői munkát.
Stabilitást és lelkierőt ad a németországi diaszpóragyülekezetekben végzett szolgálat az Adamek házaspárnak. Norbert református lelkészként, Zsófia gyülekezeti munkatársként vesz részt a Kőrösi Csoma Sándor-programban. Három gyermekükkel együtt költöztek ki ideiglenesen Hannoverbe, hogy a helyi református lelkész munkáját segítsék, így a saját bőrükön tapasztalták meg, mekkora ereje van az anyanyelvű, keresztyén közösségnek a külföldön élők számára.
A sárospataki református teológia után egyenesen Ausztráliába vezetett Svantner Gergő útja: tavaly szeptember óta szolgál a Sydneyi Magyar Református Egyházban. Elsőre ugyan szokatlan, de nem példa nélküli a távoli úticél. Gergő ugyanis egyike a hat református önkéntesnek, akik egyházi ösztöndíjasként vesznek részt a diaszpórában élő magyar közösségeket támogató Kőrösi Csoma Sándor-programban.
Ismét lehet pályázni a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjaira, szeptembertől jövő év júniusáig 30 lelkipásztor, hitoktató és teológushallgató végezhet szolgálatot a nyugat-európai és a tengerentúli magyar közösségekben.
„A református egység az összetartozásunk ereje, a biztosíték, hogy nem vagyunk magunkra hagyva itt, a messzi idegenben” – vallja Vass Zoltán, a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetségének elnöke. Az egység évének kezdetén a torontói lelkipásztorral a tengeren túli reformátusságról, a most alakuló Magyar Diaszpóra Missziós Központról és a diaszpórában működő egyházak kihívásairól is beszélgettünk.
Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosában találkoztak november végén a németországi magyar protestáns gyülekezetek, valamint lelkigondozói szolgálatok képviselői.
Pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. diaszpóra szervezetek számára. A pályázat céja a Magyarország határain kívül, a világon szétszórtságban élő magyar közösségek boldogulásának, valamint az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatok ápolásának és fejlesztésének előmozdítása. A jelentkezők akár két és fél millió forintot is kaphatnak, pályázni 2019. január 18. 14.00 óráig lehet.
November 17-én a kanadai Windsorban szentelték fel az Amerikai Magyar Református Egyház szeptemberben megválasztott új püspökét, Lizik Zoltánt.
Az észak-amerikai magyar református közösségek képviselőit fogadta a Zsinat elnöksége november 14-én a Magyarországi Református Egyház (MRE) székházában.
68 éve imádságban hordozzák a Kárpát-medencei magyarokat az Ausztráliai Magyar Református Egyház tagjai, kétévente egy-egy Kárpát-medencei püspököt is meghívnak a diaszpóra gyülekezeteihez. Idén október végén Bogárdi Szabó István püspök látogatott el a déli kontinens magyar reformátusaihoz.
A Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége 2018-as közgyűlését és konferenciáját Észtországban tartotta augusztus 30. és szeptember 2. között. A közgyűlés fő témája a nyugat-európai magyar protestáns gyülekezetek és a Kárpát-medence magyar protestáns egyházai közötti kapcsolat továbbfejlesztése volt. A nyolc országból összegyűlt negyven résztvevő harmincöt diaszpóragyülekezetet képviselt.
Milyen az élet a diaszpórában? Hogyan lehet egy gyülekezetté öt országból érkezett, három felekezetből való, legalább húsz különböző identitású magyar ember? Mit tehetnek a magyarországi egyházak a diaszpóraközösségekért? Ezekről kérdeztük Molnár-Veress Pál evangélikus lelkipásztort, aki harminc éve szolgál az észak-európai protestáns gyülekezetekben.